[{"img":"http://keptar.oszk.hu/061200/061235/Messing_Sagvari_FINAL.jpg","title":"Migrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban","description":"Migrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban.\r
A European Social Survey 2015-ös (R7) felvételének előzetes eredményei\r
MOTTÓ\r
\"Ahogy a menekültekhez viszonyulunk, az tükrözi azt, amilyenek magunk vagyunk.\"\r
AZ ELŐADÁSRÓL\r
A bevándorlás megítélése Magyarországon nemzetközi összehasonlításban.\r
Lehetséges magyarázatok:\r
Státuszvesztéstől való félelem szerepe az idegenellenesség erősödésében;\r
Oktatás lehetséges hatása\r
Azok aránya, akik egyáltalán nem engednék be az alábbi bevándorlókat\r
külföldön élő magyar nemzetiségűek\r
külföldön élő nem magyar nemzetiségűek\r
Európán kívüli szegényebb országból érkező emberek\r
Van-e közeli barátjai között, aki más származási csoporthoz tartozik?\r
A BEVÁNDORLÁS MEGÍTÉLÉSE NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN\r
2014-2015-BEN\r
Milyen mértékben kéne megengedni, hogy Magyarországra jöjjenek élni...?\r
1 - sokuknak; 2 - jó néhányuknak; 3 - keveseknek; 4 - senkinek sem\r
A BEVÁNDORLÁS MEGÍTÉLÉSE NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN\r
2014-2015-BEN\r
Mennyire fontosak annak eldöntésében, hogy valaki letelepedhessen az adott országban?\r
0 - egyáltalán nem fontos; 10 - nagyon fontos\r
A BEVÁNDORLÁS MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON\r
2002-2015\r
Az alábbi emberek mekkora részének kellene megengedni, hogy Magyarországra jöjjön élni? (\"senkinek\" válaszok aránya)\r
külföldön élő magyar nemzetiségűek\r
külföldön élő nem magyar nemzetiségűek\r
a szegényebb európai országokból érkező emberek\r
Európán kívüli szegényebb országokban élő emberek\r
A MÁSSÁG ELFOGADÁSÁNAK KOMPLEX ELEMZÉSE\r
\"Elfogadás-index\"\r
azok aránya az egyes országokban, akik a négy csoporttal - külföldön élő Magyar; külföldön élő nem Magyar; szegényebb európai; szegényebb, Európán kívüli országból érkező - kapcsolatban sem lennének teljes mértékben (feltétel nélkül) elutasítók\r
Társadalmi távolság index\r
azok aránya, akiket egyáltalán nem zavarna ha más faji vagy etnikai csoportba tartozót neveznének ki (1) főnökének vagy (2) kötne házasságot egy közeli rokonával.\r
IDEGENELLENESSÉG INDIKÁTOROK EGYÜTTES VÁLTOZÁSA\r
2002-2015 KÖZÖTT\r
Csökkenő elfogadás: HU - Magyarország CZ - Csehország\r
AT - Ausztria\r
Növekvő elfogadás:\r
NO - Norvégia SE - Svédország\r
Csak az egyik tengelyen van pozitív változás\r
NL - Hollandia SI - Szlovénia\r
Csak az egyik tengelyen van negatív változás:\r
IE - Írország\r
ELFOGADÓK ÉS ELUTASÍTÓK MAGYARORSZÁGON\r
\"Az alábbi csoportokba tartozó emberek mekkora részének kellene megengedni a betelepülést Magyarországra?\"\r
Külföldön élő magyar nemzetiségűek\r
Külföldön élő nem magyar nemzetiségűek\r
Szegényebb európai országokból érkező emberek\r
Európán kívüli szegényebb országokból érkező emberek\r
Külföldről származó zsidó emberek\r
Külföldről származó muzulmánok\r
Külföldről származó cigányok\r
1 - sokuknak meg kellene engedni, hogy Magyarországra jöjjenek élni \r
2 - jó néhányuknak meg kellene engedni\r
3 - keveseknek kellene megengedni\r
4 - senkinek nem kellene megengedni\r
\"Elutasítás-index\"\r
0-7 közötti értékek, ami azt mutatja, hogy hány olyan csoport van, aminek a tagjai közül senkit sem engedne be.\r
ELFOGADÓK ÉS ELUTASÍTÓK MAGYARORSZÁGON\r
Az elutasítás mértéke az egyes embercsoportok szerint megoszlásban\r
\"Elutasítás-index\"\r
cigányok\r
Európán kívüli szegény országokból érkezők zsidók\r
külföldön élő magyar nemzetiségűek\r
muzulmánok\r
Európa szegényebb országaiból érkezők \r
külföldön élő nem magyar nemzetiségűek\r
ELFOGADÓK ÉS ELUTASÍTÓK MAGYARORSZÁGON\r
A 7-féle embercsoport elutasításának összevont megoszlásai\r
ELFOGADÓK ÉS ELUTASÍTÓK MAGYARORSZÁGON\r
AZ \"ELUTASÍTÁS-INDEX\" DEMOGRÁFIAI HÁTTERE\r
BE- ÉS ELFOGADÁS: A JÖVEDELEM SZEREPE\r
Befogadás index\r
Azok aránya az egyes országokban, akik egyetlen társadalmi csoportot beengedésével kapcsolatban sem választanák a feltétel nélküli, teljes elutasítást.\r
legalsó kvintilis\r
legfelső kvintilis\r
legfelső és legalsó kvintilis közötti különbség (=legfelső-legalsó)\r
AZ ELUTASÍTÁS NÖVEKEDÉSÉNEK LEHETSÉGES TÉNYEZŐI:\r
Státuszvesztéstől való félelem \r
Oktatás szerepe\r
\"FELEMELKEDŐK\" ÉS \"LECSÚSZÓK\" CSOPORTJÁNAK LÉTREHOZÁSA\r
Melyik leírás közelíti meg leginkább az Önök háztartásának jelenlegi jövedelmi helyzetét?\r
kényelmesen megélünk a jelenlegi jövedelmünkből\r
kijövünk a jelenlegi jövedelmünkből\r
nehezen élünk meg a jelenlegi jövedelmünkből\r
nagyon nehezen élünk meg a jelenlegi jövedelmünkből\r
Gyermek-, illetve kamaszkorában Ön és családja milyen gyakran küszködött súlyos anyagi gondokkal?\r
mindig gyakran néha szinte soha soha\r
1. csoport \"felemelkedők\"\r
2. csoport \"lecsúszók\"\r
ELFOGADÓK ÉS ELUTASÍTÓK MAGYARORSZÁGON\r
Befogadás index\r
Azok aránya az egyes országokban, akik egyetlen társadalmi csoportot beengedésével kapcsolatban sem választanák a feltétel nélküli, teljes elutasítást.\r
25-49 éves korosztály\r
50+ éves korosztály\r
ELFOGADÓK ÉS ELUTASÍTÓK MAGYARORSZÁGON\r
A. 14-24 évesek körében, 2002-ben és 2015-ben (a \"mindenkori\" fiatalok)\r
B. Az 1978-1988-ban születettek körében, 2002-ben és 2015-ben\r
Oktatás lehetséges szerepe az elutasításban (kontakt elmélet)\r
Szelektív és szegregáló iskolarendszer:\r
Iskola fenntartók diverzifikálódása: a diákok ötöde egyházi és magániskolákba jár, amelyre nem vonatkoznak a körzet-szabályok és szabadon válogathatnak a jelentkező gyerekek közül\r
A maradék négy-ötöd:\r
Hatalmas különbség budapesti, városi és falusi iskolák között (PISA)\r
Válogató szülők és igazgatók\r
Iskolán belüli szelekció\r
Következmény: társadalmilag, etnikailag homogén iskolai környezet amelyben nincs alkalom a 'másság' megismerésére (legyen az származási, etnikai, szociális fizikai másság) az együttélés és együttműködés megtapasztalására, a tolerancia kialakulására.\r
Oktatás lehetséges szerepe az elutasításban\r
(Szociál pszichológiai elméletek alapján)\r
Formális tantervből hiányoznak a bevándorlók, de a romák is alig-alig szerepelnek a magyar tankönyvekben\r
(Terestyéni 2004, Vidra-Fox 2011)\r
Rejtett tanterv (normák és viselkedésminták)\r
Ez az iskolán és a tanárokon múlik, de vannak nagy általánosságban és évtizedek óta meggyökeresedett jellemző vonásai a magyar iskolák pedagógiai gyakorlatának, amelyek szerepet játszhatnak a másság elutasításának szívós jelenlétében.\r
Készségek helyett lexikális tudást preferáló oktatás (fókusz a tananyag, nem pedig a gyerek) - unatkozó gyerek + átlagtól való eltérés problematizálása - fegyelmezés - büntetés\r
Hiányosságokat 'kereső' értékelés - pozitív megerősítés hiánya - sérült önbizalom\r
Frontális oktatás - hierarchia - együttműködés, egyenrangú vita, partnerségi viszony hiánya: demokratikus viszonyok hiánya\r
Következmény: önbizalom hiány, szorongás, átlagtól való eltérés problémaként történő észlelése, demokratikus viszonyok hiánya - mind táptalaja az intoleranciának, a kirekesztő attitűdöknek\r
KÖVETKEZTETÉSEK\r
Az új tagállamok lakosai a leginkább elutasítóak.\r
Különbség mutatkozik a csoport származása mentén: cigányok mindenhol a leginkább elutasítottak, zsidók a legkevésbé, (bár Magyarországon még ez utóbbi csoport elutasítottsága is nagyon jelentős.) Ezekben az országokban kiemelkedően magas a biológiai rasszizmus előfordulása is.\r
Fontos sajátosság, hogy míg a régi tagállamokban az elfogadó/elutasító attitűdöket elsősorban a migránsok integrációs képességei (képzettsége, nyelvismeret, munka készségek) meghatározóak, az új tagállamokban, és különösképp Magyarországon e tényezők mellett a származás - faji és vallási hovatartozás - is nagyon meghatározó szempont. Ez a régi tagállamokra nem áll.\r
Négyből három ember legalább egy vizsgált embercsoport előtt teljesen lezárnák az ország határait.\r
Közel 20% azok aránya, akik lényegében senkit sem engednének be az országba.\r
KÖVETKEZTETÉSEK\r
Az elutasítás mértékét (a hagyományos demográfiai változók közül) leginkább az életkor, az iskolai végzettség, illetve a jövedelmi helyzet magyarázza.\r
A valós társadalmi helyzetnél fontosabb lehet a társadalmi státusz percepciója illetve a lecsúszástól való félelem.\r
Az fősodrú oktatás több sajátossága - erős szelekció következtében létrejövő homogén iskolai környezet, az oktatás által közvetített normák és pedagógiai gyakorlat - is erősítheti a kirekesztő attitűdöket.\r
Előadásunk az alábbi publikáció alapján készült:\r
Messing Vera és Ságvári Bence (2016) \"Ahogy 'másokhoz' viszonyulunk, az tükrözi azt, amilyenek magunk vagyunk\". A magyarországi idegenellenesség okairól. Socio.hu 2016/2\r
http://socio.hu/uploads/files/2016_2/messing_sagvari.pdf\r
messing.vera@tk.mta.hu sagvari.bence@tk.mta.hu magyar","topics":["migráció","bevándorlás","nemzetközi összehasonlítás","magyarság","külföldön élő magyar személyiség"],"id":"061235"}]

#nemzetközi összehasonlítás

Migrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban